.::Call of Duty::.

Call of Duty végigjátszás

I. kampány (amerikai)
Főszereplő: Martin közlegény

1. küldetés: Pathfinder

Miután ledobják egy bajtársadat, és ő rossz helyen, rossz időben ér földet, ezért rád hárul a feladat, hogy elvégezd a dolgát. A feladat nem bonyolult, csupán a helyére kell tenned egy ,,helymegjelölőt”. Mikor leérkezel (e feladat helyét egy kis csillag jelöli az iránytűn) egyenesen indulj el. Az utadba álló katonát könnyedén elintézheted egy fejlövéssel. Pár másodperc után megpillantod bajtársad, akitől elcsened a készüléket, amit majd leteszel. Utána egy kis bunkerhez érkezel, ahol 2 katona dámázik. Vagy géppisztollyal, vagy egy gránáttal intézed el őket. Utána sárgán villog a hely, ahová leteszed a kis műszert. Nézz fel, csodaszép látvány, ahogy a többi katona kiugrik, és földet ér. Utána irány a ház, ahol egy kicsit jelentősebb ellenállásba ütközöl, de nem okozhat gondot. Először az MG42-eseket szedd le, majd a többit. Ha belépsz a házba, menj balra, majd ha odaérsz a lépcsőhöz, akkor szedd le az ott álló németet. Ha kiérsz az udvarra, akkor először feküdj, majd a két áldozati bárányt vágd le, és az ablakban lévőt is szedd le, nehogy ő szedjen le téged. Ha tovább mész ismét egy házba érsz, ahol a lépcsőről és szemből is jön kettő ellen (az ellen szó ellenfelet jelent). Ha beérsz a következő szobába egy teherautónyi katona jön, hogy megöljön. Miután elintézted őket, ne a teherautó felé menj, hanem a másik irányba. Az udvaron már csak páran várnak, ezeket elintézni tényleg nem gond. A többiek már mutatják is, hogy irány a futóárok.
Küldetés vége.


2. küldetés: Burnville

Miután kiérünk a futóárokból, azonnal menjünk a mező szélére, így nem fog ,,bombatámadás” érni minket. A mező felénél szedjük le Az MG42-eseket, és irány a deszkakerítés. Szedjük le a bal oldalunkon lévő tankról (100m) a Géppuskást. Ha leszedtük, akkor kövessük a többieket. Ők jóformán elintézik a munka nagy részét, nekünk igazán akkor jut szerep, amikor a templom előtt le kell szednünk 4 katonát. A többiek már bent vannak a templomban, a bajtársaink után mi is bemehetünk, sőt a hátsó ablaknál ki is mehetünk. Ha kiérünk, akkor két dolgot tehetünk:
a) vagy leállunk lövöldözni, és kb. 2 percig a szkriptelt ellenfeleket gyilkoljuk, vagy
b) azonnal berontunk a házba (csakis géppisztollyal) és mielőtt észbe kapnának, elküldjük őket az örök vadászmezőkre. Ilyenkor jönnek a bajtársak, és megtisztítják a házat. Nekünk ahhoz az ajtóhoz kell mennünk, amit ők fedeznek. A szobában az ajtó közepén lefekszünk, és szórjuk az áldást.
Kb. 4-5 német jön, akit könnyedén leszedünk, amikor ki rontunk a házból lesz egy fritz a bal oldalunkon. Miután megöltük, menjünk a második kis házhoz. Onnan kiront majd 3 német, ez után az ablakokból szórják az áldást. Nem érdemes leállni lövöldözni, menjünk a ház sarkához és fedezéket találva lőjük le az MG42-est. Azonnal berontunk a házba és rákoppintunk a németek fejére, majd be a másik szobába, és lám két nagy 50-es SZTK csomag. A ház kijáratánál lefekszünk, és 2-3 nácit leszedünk (természetesen először az MG42-est), majd egy sírnál fedezéket keresve két oldalról visszaverjük a támadásaikat.
Gyerünk be a templomba, a ránk rontó két nácit leszedjük, majd a jobb oldalon lévő résből kilőjük a telepített géppuskásokat. Kimegyünk a templomból, majd ahonnan az előbb jöttek a németek, mi oda berontunk. Mire odaérünk már talán csak egy ellen marad, ő is egy erkélyről tör az életünkre. Bumm. Talált. Előttünk a légvédelmi tank. Rátesszük a bombát, és már ott is vagyunk a fedezékünkben. Előretörve ismét egy ház gangján találjuk magunkat. Azonnal odarohanunk a másik végére, és ha elég gyorsak vagyunk, 5-6 nácit is leszedhetünk, míg e fedezéküket keresik. Ezután két választási lehetőségünk van:
Ugyanaz, mint az előző tűzharcnál, néha rájuk lövünk, amitől igen látványosan leapad a muníció, vagy pedig rambózunk. Az utóbbit javasolom. Egy teljesen megtöltött géppisztollyal (MP40, Thompson) nekirontunk a fedezéküknek, majd pedig a légvédelmi ágyú mögött tisztítjuk meg a terepet, majd áttérve a másik oldalra találunk egy mesterlövész automata fegyvert (FG42), amihez még egy kis muníciót is lehet találni a környéken. A bombát telepítjük a légvédelmi tankra, majd tovább cammogunk. A két ház között beérünk egy kis udvarra, ahonnan ismét egy házba érünk. Ha beértünk, azonnal át kell menni a másik szobába, hogy a nácik le ne daráljanak.
Miután a fegyverünket újratöltöttük, kitekintve a szabadba, csokorba szedhetjük a kaszáló fritzeket. A hullarablás csúnya dolog, de jól jön a muníció. Ezután a templom fala mellett irány a telepített géppuskáig. Félúton egy kis szobából kiront egy német, (persze vesztére) akit lekaszálunk, majd ha tovább megyünk szemből, is jön egy-kettő. Miután elértük a telepített géppuskást, lelőjük, majd a helyét elfoglalva ismét kaszálunk. 10 másodperc múlva elfogynak a fritzek. Odamegyünk, de a biztonság kedvéért azért nézzünk körül, majd ha nincs senki, telepítjük a bombát, majd fedezékbe vonulunk. A bomba robban, mi kicsit odébb megyünk, Foley százados (ő a parancsnok) pedig összegzi az akciót.
Küldetés vége.


3. küldetés: Dawnville


Ahol abbahagytuk a pályát, 5 órával később onnan folytatjuk. Felmarkolunk egy kis muníciót, és tisztogatunk. Érdemes a felhúzott fedezékek jobb oldaláról tüzelni, majd ha megérkezik az első tank, akkor átmegyünk a másik oldalára, és lehasalunk. Ha templom elől elfogytak a németek, bemegyünk a templomba, felveszünk egy páncélöklöt, majd szembenézünk a tankkal (ha a tank tetejére célozunk, könnyebben robban fel, mert ott vékonyabb a páncél). Érdemes közel menni, hogy elsőre felrobbanjon. Ha elintéztük, vissza a templomba, az MG42-sel tartsuk meg az épületet (célszerű nem folyamatosan lőni vele, hogy azért lássuk, hogy mit lövünk, mert eléggé eltakar mindent a torkolattűz). Miután megvédtük az épületet, aki meg akarja könnyíteni a dolgát, vegyen fel egy újabb páncélöklöt. Aki nem veszi föl, annak egy kicsit nehezebb dolga lesz, de nem teljesíthetetlen. Ahol átjöttünk egy pályával korábban, most ott megyünk vissza, a kis ház udvarán. Útközben lesz egy kis ellenállás, de őket hamar jobblétre szenderítjük. Ahogy kiérünk az udvarról, azonnal egy fedezékhez érünk, amit megtartunk. Kicsit könnyebb a dolgunk, ha átmegyünk a másik oldalra, mert ott még nincs fedezékük a németeknek, így könnyű leszedni őket (aki nem ér rá, az ismét rambózhat, persze csak a jobbaknak ajánlom). Miután megnyertük a tűzharcot, utána előretörünk, itt csak néhány áldozati bárány vár, majd miután meghaltak, visszamegyünk a tűzharc helyszínére. Most egy tankkal harcolunk. Ugye, hogy megérte elhozni a Panzerschrecket! A tankot leszedjük, de ha nincs mivel, akkor elfutunk a tank mellett - ugyanott megyünk, ahol eddig, csak most van társaságunk is. Őket lelőjük, majd mehetünk tovább. A kis házikóban ismét várnak minket, vesztünkre. Egy sprint a templomba, de világcsúcs kell, mert a tank is idejött, de a rövidebb úton. Felkapjuk a páncéltörőt és bumm. Aki már korábban lelőtte, ők is ugyan ott átjönnek, de őket már csak egy kisebb német csapat várja. Ha elintéztük őket, akkor irány oda, ahova a csillag mutat az iránytűn, de csakis a ház és a kis fal között, és nem a kis falon túl. Ott vár egy tank, de őket belülről intézik el bajtársaink. Ha felrobbant, akkor nincs más hátra, mint előre. Egyedül ne menjünk a mezőre, mert akkor minket kaszálnak le. Ha megjött az erősítés, irány a mező, majd ugorjunk be egy bokorba, ott nem lőnek ránk annyira, majd ha észbekaptunk, megdöntve az előző világcsúcsot, a lövészárokba futunk. Onnan futunk egészen a végéig, de ott vigyázzunk, mert egy MG42-sel kell farkas szemet nézni. Ha meghalt, akkor nincs semmi akadálya, hogy kijöjjünk onnan. El kell intézni három mozsárágyús egységet. Az elsőt velünk szemben a torony mellett, a másik kettőt pedig tőlünk balra, az épület előtt és mögött találjuk. Ha végeztünk velük, ragadjunk meg a géppisztolyunkat, majd beszállás a Kubelwagonba, és irány a következő küldetés.
Küldetés vége.


4. küldetés: Car Ride


Arra megyünk, amerre a kocsi visz, úgyhogy itt nem tévedhetünk el. Lövöldözni a magában álló németekre pazarlás, csak ott lövöldözzünk, ahol letérünk az útról, és ahol találkozunk egy német konvojjal, persze és a minket üldöző járművekre. Az egész akkor kezd érdekessé válni, mikor egy tank elállja az utunkat a városban. Ezt követően a csapat bemegy a házba, a fogadóbizottságot kivégezzük, feltöltjük az életerőt, majd elhagyjuk az épületet, de nem visszafelé, a tank irányában, hanem az elülső kijáraton. Kiérünk a házból, hárman várnak ránk, Menjünk a jobb oldali ház falához, mert onnan könnyebb leszedni a bal oldali németet, de ha a jobb oldalról valaki kitör, inkább vele foglalkozzunk, és utána csak a bal oldalival. Ha ez megtörtént menjünk a falnál, és ha elérjük a sarkát, akkor az ellenséget semlegesítjük, majd irány a fal. Ott is várnak a németek. Mielőtt előre nyomulnánk, nézzünk a szemben lévő ház felső ablakára. Ha leszedtük az ott álló őrszemet, akkor még mielőtt kocsiba szállnánk, az MG42-sel tisztítsuk meg a környéket, majd ha a nevünket ordítja az őrmester (Martin), szálljunk be a kocsiba. Ez legalább kabrió. Nekünk nincs más dolgunk, mint a nagyobb csapatokba beleereszteni egy tárat, a többi már megy magától.
Küldetés vége.


5. küldetés: Brecourt


Amint megérkezünk, máris egy mezőn találjuk magunkat. Egy kis eligazítás, és már mehetünk is a dolgunkra. Első akadályunk a bokrok mögött egy géppuskafészek lesz, melynek közepén egy légvédelmi üteget kell hatástalanítanunk (ezekkel a pálya folyamán elég sokszor fogunk találkozni). Két stratégiát ajánlok, a kezdőknek, hogy a bokorban, fekve egyesével levadásszuk a németeket, természetesen egy Garanddal, mert azzal elég jól lehet közelíteni a célra. Aki bátrabb, az beronthat, de csak úgy, hogy csak az egyik oldalán vannak katonák, mert ha vannak mögöttünk, akkor már régen rossz. Ilyenkor arra is figyelni kell, hogy ne is kerülhessen mögénk egy se. Kétféle módon lehet, vagy, ha vannak mögöttünk bajtársak, vagy pedig fal mellé állunk (ezen a pályán könnyű látni, hogy honnan jönnek, mert szinte csak lövészárkokban harcolunk). Szóval, ha berontunk, csakis géppisztollyal tegyük. Aki egyesével vadászik az Garand + gránátok. Bedobunk két-három gránátot, majd aki kifut, levadásszuk.
Elfoglaltuk a géppuskafészket, a lövészárokban mehetünk tovább. Bajtársaink felettébb udvariasak, kérés nélkül előre engednek. Hát nem kedvesek? Miután vesztükre elénk rohannak a német katonák, elértük az elágazást a lövészárokban, majd befordulunk balra, és leszedjük az ellent. Amióta mi vagyunk legelöl, azóta csakis guggolva lehet haladni, mármint annak, aki életben akar maradni. Ha az elénk futó ellent leszedtük, fel kéne venni a tőlünk balra lévő SZTK csomagokat, és utána két lehetőségünk van. Vagy megyünk tovább a lövészárokban, vagy pedig vissza az elágazásig, és ott ki lehet menni az árokból. A kő mögül érdemes néhány gránátot szórnunk a géppuskafészekbe, majd miután felrobban az első gránát egy telitáras géppisztollyal berontunk a németek közé, és lekaszáljuk őket. Ha ezt az utat választjuk, akkor is ugyan oda érünk, mintha a lövészárokban mentünk volna. Miután az elöljárónk időzítette a robbanószert, mi lefekszünk az ajtó elé, és megvárjuk, amíg kirontanak a német katonák. Miután ez megtörtént, mi rontunk be, és fogadjuk az elénk jövő német küldöttséget. Nem lesznek túl diplomatikusak, ezt előre megmondom. Ha leszedtük őket, irány a következő szoba. Az utolsó szobában találunk egy dokumentumot, amit fel kell vennünk. Aki megsebesült, az talál egy 50-es SZTK csomagot. Utána kirontunk ismét a mezőre. A lövészárokban menjünk oda a szanitéchez. A dokit előre szkriptelt módon likvidálják a fejlesztők a játékból, ezután pedig Moody őrmester fogja kimenteni a mezőről a kinnrekedt amcsi katonát. A mi dolgunk az őrmester fedezése lesz. Amint visszaért, közli, hogy ő itt bevárja az erősítést a sebesülttel, s nekünk adja a maradék robbanószert. Innen már mi vesszük át a feladatát, a légvédelmi ágyúk megsemmisítését. Ha megkaptuk a robbanószert, menjünk tovább a lövészárkokban, és robbantsuk fel a légvédelmi ágyút. A robbanás után kimászhatunk a lövészárokból, és a fűben, a bokrok alatt közel kúszhatunk a következő géppuskafészekhez. Bevételéhez 3-4 gránátot és egy Thompsont írnék fel. A gyógyulás garan(d)tált. Itt ismét úgy kell beugrani az árokba, ahogy fent leírtam. (Senki ne legyen a hátunk mögött) A németek kiirtása után nincs más hátra, mint ismét előre. Nem, lehet eltéveszteni. Aki elénk jön, annak annyi, meg egy bambi. Az elágazásnál vigyázzunk, mert egy MG42-es vár ránk. Elő a Garanddal, és egy jól irányzott lövéssel leteríthetjük. A lövés után előre, és az utolsó előtti ágyút is felrobbantjuk. Itt végre végérvényesen kimászhatunk a lövészárokból. Innen előre kell törni egészen a pajtáig. Ide a puskát ajánlanám. Ha a pajtán sikeresen áthaladtunk, már nincs sok vissza. A lerobbant tanknál fedezéket keresve és találva könnyen legyőzhetjük az ellent. Miután végeztünk velük, mehetünk az egy sarokkal odébb lévő házba. Csoportban berontunk, majd a válaszfalnál befordulunk jobbra, majd felmegyünk a lépcsőn. Csak az emeleten ütközünk némi ellenállásba. Az emeleten bemegyünk a szomszédos szobába, de a dokumentumokkal kicsit később foglalkozunk. Előbb vegyük fel a szoba végében elkülönített SZTK csomagokat, majd csak utána a dokumentumokat, és nem fordítva. Ha felvettük, azonnal megindulnak a németek a ház felé. Irány az ablak, ahol az MG42-sel csakis a kis kapuhoz célozzunk. Aki átjön a kerítések között, csakis azokat lőjétek, ne törődjetek a többiekkel, csak akkor, ha veterán nehézségi fokozaton játsszátok a játékot, mert akkor nagyot sebeznek, de egyébként a többiekkel ne törődjünk. Ha ezt meguntuk, akkor arra menjünk le amerről jöttünk, de most előrefelé menjünk ki az épületből. Akiket az előbb nem sikerült lelőni, azokkal most kell elbánnunk. Ha kiértünk a bejáratig, akkor vigyázzunk, hogy le ne lőjön az MG42-es, aki kiváló szögben lát rá az ajtóra. Szóval az ajtóban lefekszünk, és kikúszunk. Ha szerencsénk van, észre sem vesz, és a Garanddal leszedhetjük. Kitörünk. Akik a jobb oldalunkról érkeznek, azokkal a németekkel nem kell foglalkozni, őket lekezelik a társaink (már ha még vannak). Mi balra megyünk, és aki szembe jön, azt jobb létre szenderítjük. A légvédelmi ágyúnál 3 katona vár minket, vesztükre. Leszedjük őket, majd feltelepítjük a detonátort az ágyúra. Ha a pályának még nincs vége, akkor pár katonát még le kell szednünk. Ezt a csillag mutatja. Ha ez megtörtént, akkor:
Küldetés vége.


6. küldetés: Chateau


Moody őrmester visszatért a felderítésről, és beszámol a csapatnak. Ezután csoportban el is indulhatunk. A domb tetején szerintem mindenki feküdjön le, mert a távoli géppuskás nagyon is jól céloz. A jobb oldalunkon lévő kis kő kiváló fedezéknek bizonyulhat. Onnan leszedhetjük a géppuskást. Most már előretörhetünk, de lesz egy kis ellenállás, kb. 6-7 német katona. Általában marad egy ellen, akit a házban találunk egy 25-ös SZTK csomag társaságában. Felvettük a csomagot, és irány a következő ellenőrzőpont. Ott se lesz nagyobb ellenállás. A kapuban ketten várnak, de hamarosan jön egy platónyi ellenfél is. Őket egyedül kell lerendeznünk, de nem lesz nehéz dolgunk. Miután elintéztük őket, csak utána jönnek a bajtársak segíteni. Innen érdemes átváltani egy MP40-esre, mert sok esetben itt már kifogyóban a BAR muníciója. Mivel a kastély szemközti elülső bejárata zárva van, így a kastély bal oldalán lévő kis járdán kell az épület mögé kerülnünk. Egy-két kóbor németet állja csak utunkat. Egy lesz majd a kastély hát a mögött az erkélyen is. Ha bemegyünk a kapun, akkor ott egy kocsi fordul elénk, melynek tartalmával nekünk kell elbánnunk. Midőn továbbmegyünk (inkább hasaló módban javasolnám), már minden oldalról lő ránk a kb. féltucatnyi ellenfél. Közben befut még egy autó, amit ismét mi fogunk feltartóztatni. Innen továbbhaladunk az egyik kocsi által eltakart kis kapun keresztül. Ismét belebotlunk egy-két német járőrbe, de hamarosan megleljük az épület belsejébe vezető hátsó személyzeti bejáratot. Innen most nem részletezem, hogy jobbra, és balra, majd egyenesen, mert itt végig csak egy irányba lehet menni, nem lehet eltéveszteni. Szóval lesz egy lépcső, ahol felmegyünk és innen eltéveszthetetlen az út a dokumentumig, amit természetesen magunkhoz kell vennünk. Miután felvettük, ugyanazon az úton visszamegyünk amerre jöttünk, egészen addig, míg a játék nem menti magát automatikusan. Ez a lépcső alján fog megtörténni. Itt a folyosó közepétől kúszva kéne haladni, mert ha az ajtót betörik, akkor legyen esélyünk túlélni. Ketten fognak várni az ajtóban, és még ketten a jobb oldalunkon lévő beltéri erkélyen. Következő szobában egy lovagi páncél, de ez érdektelen számunkra. Ebből a szobából jobbra egy nagyon pici labirintus található. Itt csak egyenesen lehet menni, mert csak egy kijárata van. Innen mehetünk tovább, de csakis az erkély alá. Mikor odaértünk lemehetünk kúszásba, és leszedünk egy pár velünk szemben elfutó nácit. Valószínűleg marad egy fölöttünk, szóval csak óvatosan menjünk ki onnan. Itt, ha felmegyünk a csigalépcsőn, akkor balra kell fordulnunk, és ki a szabadba. Ott gyorsan át kell futni a másik szobába, de az oda vezető úton pár német katona foglya utunkat állni, nem is beszélve arról a németről, aki a szobában vár. Őket megölve továbbhaladunk, majd a folyosón haladva találunk egy ajtót. Ott lemehetünk egy lépcsőn, ahol 2-en várnak ránk a németek közül. Szemben a kandallónál az egyik sas szobor lüktet, amit ha megmozdítunk, kinyílik a titkos ajtó. Bent a fal mögött van egy kommunikációs szoba, aminek a berendezéseit szét kell lőnünk, de úgy készüljetek, hogy abban a pillanatban, ahogy szétlőttük, a mögöttünk lévő szobából kiront két fritz, majd ha elintéztük őket, akkor vissza is mehetünk az előző szobába. Láss csodát, Foley-ék épp most érkeztek meg. Mit ne mondjak, jöhettek volna korábban is. Most nincs más dolgunk, mint követni őket. Egyébként, ha többen jönnének egyszerre, akkor fekvésből intézzük el őket. Ha két út lenne, mindegy melyiken megyünk, mert ugyan oda vezetnek. Ha az ajtót piszkálják a többiek, akkor vigyázzunk, mert mindjárt robban, és utána egy telepített géppuskás fog minket várni. Ha követjük Foley-t, akkor már hamarosan kész a feladat, megtaláltuk az egyik túszt, a brit Price százados személyében. A menekülésről annyit, ha visszaértél abba a szobába, ahol volt a lovagi páncél, akkor jó, mert ott egy ajtó kinyílt, amin keresztül szépen kimenekülhettek az épületből.
Küldetés vége.


7. küldetés: POW Camp


A pálya elején ismét Foley ismerteti, mi is a dolgunk. Nekünk, mint mesterlövésznek az lesz a dolgunk, hogy előremegyünk és semlegesítjük az őröket a láger bejáratánál. Ha elintéztük az őrszemeket, mi is belevetjük magunkat a tűzharc közepébe. Ismét nem részletezem. Kövessük a többieket, vagy a többiek híján hagyatkozzunk az iránytűn lévő csillag helyzetére. Találunk majd egy betonépületet, amiből kiszabadíthatjuk Ingram őrnagyot, a RAF tisztjét. Utána irány vissza a teherautóhoz. Ezt a pályát úgy kell megoldani, hogy maximum 10 perc alatt el kell hagyni a tússzal a tábort, máskülönben az akció elbukottnak minősül és kezdhetjük a pályát elölről. Egy két tipp a gyorsabb végigvitelhez:
Ha túl gyorsan törnénk előre, mindig várjuk be bajtársainkat, így sokkal könnyebb a pálya. Ha egyszerre többen támadnak ránk, mindig feküdjünk le és géppisztollyal intézzük el az életünkre törőket. Aki túl messze van azt mesterlövész puskával is elintézhetjük. Ilyen lesz pl. a börtön szekciót őrző toronyőr. Ha fogyóban van a géppisztolyunk muníciója, akkor vegyünk fel német fegyvereket. Ezek a tippek egyébként minden pályára érvényesek.
Küldetés / hadjárat vége.

2. kampány (brit)
Főszereplő: Evans őrmester

1. küldetés: Pegasus Night


Egy vitorlázó-repülőgépen találjuk magunkat, ami elszállít a Pegazus hídhoz. A leszállás nem épp zökkenőmentes, de azért túléljük. A leszállás után elsötétedik minden, majd egy eligazítás közepén találjuk magunkat. Indulásként érdemes minél hamarabb bevenni a géppuskafészket, majd akit túlságosan is megviselt a leszállás, az talál a géppuskafészekben néhány SZTK csomagot. Szóval utána át kell kelnünk a hídon, természetesen, aki az életünkre tör, annak elég rendesen elrontjuk a napját, majd irány tovább. Amint átkeltünk, megjelenik egy tank. Ez után vegyük mau8nkhoz az utászt, majd kövessük őt vissza a hídon egészen a 88-as lövegig. Ezután az utász rendbepofozza nekünk az ágyút, majd átadja azt használatra. A feladat természetesen szétlőni vele a távoli tankot. Ha a tank már nincs, előremehetünk a folyó másik oldalára és ott meg kell ölnünk néhány ellent. Ha ez megtörtént, akkor:
Küldetés vége.


2. küldetés: Pegasus Day


Ha már bevettük a hidat, meg is kell tartanunk. Ez egy elég nehéz pálya, mert óriási lesz a túlerő. A pálya elején ,,csak” vissza kell verni a német támadásokat. Minden perc után egyre nagyobb a túlerő. A legkönnyebb pont, ahonnan vissza lehet verni a támadásokat, az általában jelölve van csillaggal az iránytűn. Először elég egy puska, de később már csak a telepített géppuska lesz elegendő. Amikor megerősödik a roham, mi visszavonulunk a híd másik oldalára. A rambók is húzódjanak vissza, mert elég nagy lesz a túlerő. Aki láma, az nem baj, mert ha ott maradsz, akkor közel vannak, és annyian, hogy nem is lehet félrelőni. Szóval, ha visszahózódtunk a csillaggal jelölt helyre, ott találunk egy MG42-est. Na így már sokkal jobb, igaz? Itt nem kell célozni, csak kaszálni, ahol ellenséges torkolattüzet látsz, oda célozz. Mikor kezdünk belemelegedni a dologba, váratlanul egy tank érkezik a térségbe, szerencsére előre szólnak. (Jó a hírszerzés) használjuk a 88-t, vagy a bunkerben lévő tankelhárító fegyvert (Panzerfaust 60) Közben mindvégig figyeljük az iránytűt, mert az éppen aktuális célpont iránya ki van mindig emelve sárga csillaggal. Folytassuk a fenti módszer ismétlését mindaddig, míg el nem fogynak a támadó tankok. Ekkor már javában megy egy visszaszámláló, mely az erősítés megérkezéséig hátralévő időt mutatja. Ha valamelyik tank kilőné alólunk az ágyút, akkor kicsit nehezebb lesz a dolgunk. Ebben az esetben csakis a fent említett Panzerfaust (páncélököl) jöhet számításba. Aki azt hiszi, hogy igen okos, mert rájött, hogy a bunkerben el lehet bújni, annak - meglepetésben lesz része. A tank kirobbant minket. Ha minden tankot kilőttünk, és az idő is lejárt, akkor már majdnem:
Küldetés vége.


3. küldetés: Eder Dam


A pálya teljesen rambó, értsd: egyes-egyedül kell szabotálunk egy duzzasztógátat. A pálya elején egy német mesterlövészpuskával indulunk. Néhány őrszem semlegesítése után elő is vehetjük a Sten-t. Minden légvédelmi üteget robbantsunk fel a gát tetején. Ja, lesz egy fickó, aki a földön fekszik, és MG42-essel szórja az áldást, Ide a legjobb egy gránát. Ha leszedtük, akkor elintézzük a maradék légvédelmi ágyúkat és irány a gát mélyebb rétegei. Itt sokáig csak egy irányba tudunk menni, de ha beértünk egy nagyobb ,,helyiségbe”, innen már kicsit nehezebb lesz megtalálni a helyes utat. A fedett területeken célszerű futás közben az ellenséget pumpálni ólommal, így könnyebb a dolgunk. Mielőtt kiérünk a gát épületéből alul a szabadba, lesz egy kis ház, ahol a németek egy áramfejlesztő generátorokat működtetnek a környező három város energiaellátására. Ezt a levegőbe kell repítenünk, majd a folyó mentén ismét vár néhány fritz, ágyú, és légvédelmi lövegek. Feladatunk végeztével ugyanazon az útvonalon kell visszamennünk, mint amin lejöttünk. Lent van egy bejárat valahova. Én sehogy sem tudtam kinyitni, de aki kinyitja, annak fizetek két üdítőt itt a Callofduty.hu kávézójában! Szóval vissza oda, ahonnan jöttünk. Nekem személy szerint rövidebb volt az út visszafelé. Természetesen a németek riadóztatták már a környező városokat, így utunk visszafelé sem lesz zökkenőmentes. Ha felértünk, Price százados és Waters őrmester várnak ránk egy teherautóban. Ezzel szépen el is menekülhetünk. Ha ez megtörtént, akkor:
Küldetés vége.


4. küldetés: Truckride


Ahol abbahagytunk, kicsivel odébb folytatjuk. A gátról el sikerült menekülni, de persze a nyakunkban van az egész Német Birodalmi Hadsereg. Eltévedni nem tudunk, mert a teherautónkat Price százados vezeti, és valahogy betéve ismeri a környéket (script). A pályához csak tippeket adok, mert kocsinként igazán fölösleges lenne leírni. A platón Waters őrmester készséggel adogatja nekünk egymás után a páncélöklöket, melyekkel legnagyobb szerencsénkre tele volt a német platós. Ha valaki mégsem ezt választaná, akkor mindig azt lője először akinél rakéta van, mert ő egy lövéssel elronthatja a napunkat. Amikor a hídnál megállunk, és Waters lemegy, hogy alárobbantsa azt, addig mi a mesterlövész puskánkkal lőjük a németeket, mindig azt, aki elöl fut. Nem jöhetnek át a hídon. A motorokra csakis géppisztollyal lőjünk, főleg a vezető oldalon ülőre. Ne felejtsétek el, hogy mindig a kocsi elé célozzatok, de ne sokkal. Ha egyszer csak a sofőr megfordul, akkor baj van, mert már egy percen belül vége a pályának. A pályán a Bren + Panzerfaust vegyítve egy kis mesterlövész puskával tökéletes. Az utóbbit csak akkor használjuk, amikor a kocsi áll. Sajnos:
Küldetés vége.



A pálya elején csak úgy hívatlanul betörünk egy német reptérre, majd az ott lévő légvédelmi ágyúval leszedjük a felszálló gépeket, miközben az ott lévő társaink visszaverik a támadást. Célszerű már felszállásnál lelőni a gépek egy részét. Ha túl sokszor kapnánk be lövést oldalról, akkor inkább ,,szálljunk ki”, és szedjük le a katonát, aki minket megzavart. Általában a bal oldali ház tetején lesznek. Ha egyszerre több gép jön, akkor lőjük azt, amelyik közelebb van. Úgy lehet hatásosan Stukára vadászni, hogy mindvégig valamivel alájuk célozunk, így azonnal lezuhannak, amint lőtávolba érnek. Ha leszedtétek az összes Stukát, akkor ne lőjetek arra a gépre, amelyikkel majd elmenekültök. Épp akkor fog kigurulni a kifutópályára. Ezután felszállunk a teherautóra, és az odavisz a repülőhöz.
Pálya vége.


6. küldetés: Ship

A pálya elején egy motorcsónakból indulunk, ami kis Morze beszéd után el is indul a Tripitz csatahajó felé. Felérünk a fedélzetre, majd az ott lévő tiszteknek felmutatjuk a hivatalos okmányainkat. Ketten szépen elindulunk a hajón. Először csak követjük a parancsnokot, majd ha lebukunk, felvesszük a fegyvereket ami ott van az előttünk lévő szobában. Itt teszünk egy kört, amely során telepítünk 4 detonátort a hajókazánokon. Miután visszaérünk, szomorúan konstalláljuk, hogy Price százados nincs többé, így ez a pálya is átmegy rambóba. Ezután fel kell jutnunk a hajóhídra, közben csekély ellenállásba fogunk ütközni. A felsőbb szinteken lesz majd néhány radarlokációs berendezés (szekrény), amelyeket szét kell lőnünk. Ha kész a feladat, jöhet a híd. Kivégezzük a kapitányt és elkobozzuk a szolgálati naplót az asztalról. Ha ez megvolt, indulhatunk visszafelé, a motorcsónakhoz. Ha visszaértünk akkor:
Küldetés / hadjárat vége.

3. kampány (szovjet)
Főszereplő: Alekszej Ivanovics Voronyin

1. küldetés: Stalingrad


Igen, ez a küldetés a legendás Sztálingrád városának visszafoglalását eleveníti fel. A kezdetekkor már a Volga folyót átszelő hajóban találjuk magunkat, útban Sztálingrád romvárosának partjaihoz. Miközben hajónk eléri a partot, a komisszár elvtársak (politikai tisztek) a fejünkbe verik, hogy „egy lépést sem tehetünk hátra”, mert akkor ők ölnek meg, mint hitszegő árulókat. Ezt lehet is tesztelni, mert a játékban is így van. Mutatja ezt a kis incidens is, ami a bevezető képsorok alatt történik. Ha mindenki lehajol a csónakban, akkor nekünk is le kell hajolnunk, nehogy meghaljunk a Stukák kíméletlen géppuskatüze folytán. Miután valósággal kirobbanunk a hajóból, adnak némi muníciót, de fegyvert nem. Nem, bármily hihetetlen, itt nem arról lesz szó, hogy most akkor ezzel kell dobálnunk a németeket, csupán csak azért nem adtak, mert csak minden második katonának jutott. Így volt ez a véres valóságban is annakidején (mondjuk ott a népek is igazából haltak, de ez már megint más tészta). Induljunk el fölfelé a dombon fedezékről fedezékre. Miután odaértünk, egy kocsihoz, nem messze mögötte egy mesterlövész vár minket, aki elmondja, hogy jelenlegi helyéről nem lát rá rendesen a fent lövöldöző németekre, így megkér, hogy légy a segítségére és majd jelt ad, hogy mikor indulj. Mikor jön a jel, rohanjunk gyorsan a nem messze fekvő felborult pick-up kocsi mögé, majd innen az újbóli jeladásra a következő jármű mögé. Innen kicsit hátrébb kell mennünk, igaz van ott egy komisszár is, de azt mire odaérünk, a mesterlövész barátunk elintézi. Ha mindent jól csináltunk, egy romházban vagyunk, szemben egy tiszttel, aki éppen a rádión próbál tüzérségi támogatást kérni a folyó túloldaláról. Ha lebombázták a part tetejét, akkor elindulhatunk felfelé a tőlünk balra fekvő kis csapáson, ami felvisz egészen városba, ahol is:
Küldetés vége.


2. küldetés: Red Square

Miután partra szálltunk Sztálingrádnál, haladunk előre a városban, és elérkezünk a Vörös térhez. Miután a visszavonuló dezertőröket leszedték géppuskával, mi elindulunk, de csakis futás „üzemmódban”. Ha találunk (mért is ne találnánk) Mosin-Nagant puskát, akkor vegyük fel, és pár géppuskás fritztet szedjünk le. Miután növeltük túlélési esélyeinket a tér közepén álló szobornál fedezéket keresve megtaláljuk azt az elvtársat, akire éppen szükségünk van. Menjünk oda a falhoz, és kövessük az utasításait. Elindulunk a tank felé, de a jobb oldalon, mert a másik irányban a túlélési esélyeink a semmi és az igen kevés között mozognak. Mikor elindulunk, és épp akkor kirobbantják a falat. Mi oda be is megyünk, és móresre tanítjuk a kirontó nácikat. Bemegyünk a házba, és megtisztítjuk azt. A lépcső alján lehetőségünk lesz kipróbálni a szovjetek „gitár” becenevű tisztítóeszközét, a PPSh-40 számú gépkarabélyt. A legfelső szinten végre találunk egy mesterlövész puskát, ezzel szedjük le mindenekelőtt a négy náci tisztet. Kettőt a lövészárokban, a másik kettőt pedig a térrel szemben álló épület lépcsőjén fog utolérni a halál -amennyiben jól célzunk-. Ha leszedtük őket, térjünk vissza a Vörös térre, de mindenképpen vigyük magunkkal a Mesterlövész puskát, a későbbiekben még jó hasznát vesszük. Mikor leértünk, már robbannak is a tankok, a telepített géppuskásokkal együtt. Várjuk meg, amíg a tér jobb oldalán lévő tank felrobban, majd irány a lövészárok. Átmegyünk a lövészárkokon. Most következnek az utcai harcok. Ha kiértünk a lövészárokból, akkor elő mesterlövész puskát. Lesz egy náci a velünk szemben lévő távoli toronyban is, ezt érdemes mindjárt a kijáratnál leszedni. Ha megtisztítottuk a környéket, kis idő után elérünk egy falhoz, ahol majd egy MG 42-es fog minket várni. Leszedjük, de az SZTK csomagokat még ne vegyük fel, csak akkor, ha már nagyon rosszul állunk. Továbbhaladunk, majd 10 méter után lesz egy kisebb tűzharc. Ezt túlélve már van értelme felvenni az SZTK csomagokat. Ha elindulunk, akkor egy jó ideig csak kisebb tűzharcokba botlunk. Egy idő után elérünk egy olyan helyre, ahol egy újabb géppuskás vár ránk, ám nem tudunk tisztán rálőni. Leszedjük a fedezék nélkülieket, majd villámgyorsan átmegyünk az utca másik oldalára. Itt nem tud ránk célozni. Elmegyünk a fal mentén az utca végéig. Itt rárontunk a géppuskásra és a bajtársai után küldjük. A „mutatvány” után a csapatunk nagy része valószínűleg már halott lesz. Innentől rambózzunk. Már csak egy jelentősebb tűzharc van a pályán. Ezt a mesterlövész + PPSh kombóval érdemes megvívni. Fedezékről fedezékre haladva leszedjük a németeket. Ha megvagyunk, már csak oda kell battyognunk szépen az épület bejáratához, és:
Küldetés vége.


3. küldetés: Train Station


Két újabb társra lelünk. A pálya elején egy épületben kell gyilkolásznunk. Mindjárt az elején szembesülünk egy géppuskással, aki az emelet jobb oldalán lesz. Innentől kezdve nem lesz semmi bonyolult, egészen addig, amíg ki nem érünk a szabadba. Ha kiértünk, akkor azonnal lefekszünk. Először mesterlövész puskával leszedjük a géppuskást, és utána mi vesszük kezünkbe az MG 42-est. Leszedünk néhány fedezék nélküli nácit, majd a fémhídon átmegyünk a vasútállomás másik oldalára. De mielőtt átmennénk, 4 német lövész feltűnik a jobb oldalunkon és kicsit megtépázzák a csapatunk létszámát, ha nem figyelünk oda. Ha elégtételt vettünk rajtuk, akkor kövessük életben maradt elvtársunkat (amennyiben van). Lemegyünk a hídról, és a vasúti kocsik közt átmegyünk a vasútállomás másik oldalára. Itt belebotlunk 4 náciba akiket szintén jobb létre szenderítünk. Felmegyünk a lépcsőn, és most megint át kell menni a vasútállomás fölött, ismét egy fémhídon. Mikor elindulunk a másik oldalra, ismét megtámad minket négy jól célzó náci, ám most az ellenkező oldalról érkezik az áldás. Szedjük le őket, majd mozduljunk tovább. Ha kiértünk a vasútállomásról, kövessük az életben maradt bajtársunkat (ha van), és hamarosan újabb megrekedt bajtársakkal fogunk találkozni, de Zubov őrnagy nincs köztük.
Már csak kettő jelentősebb harc van vissza a pályán. Az MG42-es géppuskafészeknél lefekszünk, és onnan tisztítjuk meg a teret. Ha már senki nem mozog -a németek közül-, akkor előbújunk, és csapatunkkal elindulunk a tér másik oldalára. Ekkor újabb németeket pillantunk meg. Első dolgunk fedezéket keresni. A második, hogy géppisztolyunkkal leszedjük a fedezék nélkül maradt németeket, de pörgésben, mert egy kis késlekedés és ez fordítva fog megtörténni. Ha ártalmatlanná tettük őket, akkor elő a mesterlövész puskát, és most azok jönnek, akik fedezékbe húzódtak. Kicsit „kempelünk”, és aki egy pillanatra előbújik, annak annyi meg egy bambi. Nos ezzel a térrel végeztünk is, és ha szerencsénk van, akkor maradt még néhány segítőtársunk is. Ha továbbindultunk, egészen addig tudunk zökkenőmentesen haladni, míg el nem érünk a következő csatatérre. Itt már Zubov őrnagy csapata is segít a túlsó épületből. Ha elfogytak a németek, és odataláltunk a csillaggal jelölt helyre, akkor: Heuréka, megvan Zubov őrnagy! -->
Küldetés vége


4. küldetés: Sewer


…Eltelt két hónap, de még mindig tartják a németek a várost. Hogy ez ne maradjon így sokáig, az ellenséges vonalak mögé kell hatolnunk. Erre a legjobb módszer a Sztálingrád városa alatt húzódó csatornarendszer. A pálya elején az utat nem lehet eltéveszteni. Mindig menjünk arra, amerre a csatornarendszer engedi. Ez a pálya kifejezetten rambó stílusú. Itt semmi különöset nem kell alkotnunk, nincs semmi buktató. Ha sikerült elérnünk a csatorna végét, egy elvtárs fog várni minket a kijáratnál. De sajnos nem sokáig, mert mindig kiáll a géppuskások elé, direkt úgy, hogy még a legamatőrebb kancsal, félkezű német katona is csípőből eltrafálja. Mi ezalatt előkapjuk a mesterlövész puskát, és leszedjük az épületben ,,kempelő” fritzeket. Ha megvan, akkor benyomulunk az épületbe, és a maradék egyetlen német lövészt is elküldjük az örök vadászmezőkre. Az épületben pedig a csillaggal jelölt helyre megyünk és:
Küldetés vége


5. küldetés: Pavlov’s House

Nos, elérkeztünk a legnehezebb küldetéshez, melynek tartalma röviden összefoglalható. Minőség vs Mennyiség. A pálya arról szól, hogy Pavlov őrmesternek és csapatának segédkezünk elfoglalni a malomüzemmel szemközti bérházat., és többszörös túlerővel szemben megtartjuk mindaddig, míg a felmentő sereg meg nem érkezik. A pálya eleje egy könnyed mesterlövész gyakorlatnak is betudható. Pavlov előreküldi a csapat leggyorsabban futó tagját. Ő lesz a csali. Amerre fut, a mesterlövészek rálőnek, ezzel felfedik álcájukat, mi pedig leszedjük őket. Ha megvagyunk, előretörünk egészen a téglafalig. Na ekkor kezdődik csak a tánc. Rengeteg német katona ront ki a házból, ráadásul pár telepített géppuskás is szórja az ólmot. Célszerű azonnal berontani a házba, mert később szükség lesz a bajtársainkra, és ha nem sietünk, akkor meghalnak ólommérgezésben. Berontani a bal oldalon célszerű. Gyorsan megtisztítjuk az oldalt, és végigmegyünk az első szinten. Az itteni néhány német katonát megöljük, majd irány a második emelet. (Jó, hogy azért itt nem kell rambóznunk, mert itt legalább nyolcan tisztítjuk meg a házat). Menjünk végig minden emeleten és ne hagyjuk ki az alagsort sem. Minden szintet meg kell tisztítanunk. Ha megvagyunk, akkor jönnek a tankok. Ezeket úgy robbanthatjuk fel, hogy társaink a csillaggal jelölt helyeken időközben kihelyezték a telepített tankelhárító fegyvereket. Ezekkel a tankokat célba vesszük, és tűz. Ne időzzünk sokat az ablakok közelében, mert egy-két kóbor lövész még lelő minket. Ha az összes tankot kilőttük, akkor elindul egy visszaszámláló, mely szerint 4 percig –az erősítés megérkeztéig- verjük vissza a németek. A négy percet célszerű kempeléssel tölteni, de rambózhatunk is, a dolog teljes egészében vérmérséklet-függő. Az első variációhoz: Van egy hely a házban, amit 3 oldalról fal vesz körül, és egy lépcső mellet van. Itt befekszünk a sarokba, betárazunk egy PPSh-t/MP40-est, és aki felfut, azt leszedjük. Ilyen egyszerű. Ha szerencsénk van, akkor még egy-két elvtársunk ott marad mellettünk, így még egyszerűbb lesz végrehajtani a küldetést. Ha lejár a 4 perc, akkor még egy fél percet maradjuk ott, és szedjük le a maradék németet is (kb.10 fő). Addig megtisztítja a felmentő sereg az épületet, amikor is mi kimegyünk az épületből, és:
Küldetés vége


6. küldetés: Factory


Sztálingrád után nagyot ugrunk, és mindjárt 2 évvel később már Varsóban találjuk magunkat. A pálya nem nehéz, csak be kell menni, le kell lőni, és ki kell jönni. Szóval bejutás. Nem nagy dolog, csak az előőrsöt ,,fogadjuk”, és elbújunk az ajtó mögé. Nem célszerű az ajtó elé állnunk, mert a hirtelen bekövetkezett nyomásváltozás elvenné az életkedvünket. Khm… Bemegyünk, a folyosókon lévő fritzek fejére koppintunk egy-két golyóval, majd elfoglaljuk a folyosót. Irány tovább. Nem bonyolult a dolog, kb. ez kell ismételni a pálya végéig. Persze lesz néhány kivétel. A „tankgarázsban” persze nagyobb tér van, itt, aki közelebb áll hozzánk, azt szedjük le géppisztollyal, viszont aki távolabb áll, azt nyugodtam, minden lelkiismeret furdalás nélkül szedjük le mesterlövésszel. Két ilyen hely lesz, plusz az egyik ,,tankgarázs” feletti emelet. A pálya ennyiből áll. Sok Szerencsét.

Pálya vége.


7. küldetés: Railyard

Ez a küldetés az előző folytatása lesz. Csapatunk egy rendezőpályaudvaron találja magát. Először géppisztollyal tisztítsuk meg a környéket, majd kapjuk elő a mesterlövész puskát és szedjük le a messzebb lévőket. Ha sikerült megtisztítani a vasútállomást, tovább indulunk. Ha átértünk a vasúti sínek másik oldalára, akkor haladjunk a fal mellet, s aki ránk ront, annak elontjuk a napját. Ha mindenkit lelőttünk, akkor nagyon gyorsan fussunk a falhoz. Az egyik repedésen keresztül szedjük le a géppuskást és így TALÁN életben marad a csapatunk fele. A Csapatunk többi része majd elintézi a gyalogságot. Menjünk az a garázs bejáratához. Ekkor előjön egy tank. Vegyünk fel egy páncélöklöt, és Bumm. Bemegyünk a tankgarázsba, de csak akkor, ha legalább ketten vagyunk. Ha csak egyedül maradtunk, akkor lefekszünk az ajtóba, és a mesterlövész puskával egyesével leszedegetjük a benti sorállományt. Aki kicsit ügyesebb, az bedobál néhány gránátot, vár, amíg felrobbannak, és beront. Ha a tisztogatással végeztünk, elindulunk a tankok és a falak közt. Bárhogy okoskodunk, egy fritz mindig mögénk kerül. Sebaj, leszedjük. Megyünk előre, és az utolsó tank mögött lefekszünk, és leszedjük a fedezék nélküli fritzeket. Bemegyünk a bal oldalon lévő ajtón. A kis helységben két náci katona vár ránk, és mi ismét lecsökkentjük a Német Hadsereg létszámát kettővel. Ha kiértünk az épületből, lefekszünk. Aki elénk jön, abba belefektetünk egy kis ólom-vasalást. Ha elfogytak, menjünk az elvtársakhoz a teherkocsihoz és:
Küldetés vége


8. küldetés: Tank Drive Country
Most következik a legextrémebb küldetés. Elég jó kis pálya, ami egy kisebb tankcsatát hivatott megjeleníteni. Kötelékben haladunk, mikor hirtelen elénk jön egy német páncélos alakulat. Mi keresztbeállunk, és előre hátra mozogva lecsökkentjük annak az esélyét, hogy az ellenség eltaláljon, miközben pillanatokra megállunk, és becélozzuk a tankok felső részét, és Tűz. Ezt kell ismételnünk minden egyes német tank ellen. Ha távol vannak akkor is. Sőt, akkor inkább nekünk jobb, mert mi jobban célzunk a mesterséges intelligenciánál. Célzáskor pedig nem kell számolni a töltet esésével. Egy gonddal kevesebb. Ezt a folyamatot kell ismételgetnünk a pálya végégig, ügyelve közben a páncélöklös gyalogságra is. Nem túl nagy falat, kivéve az utolsó összecsapást. Ha elértük a város határát, akkor:
Küldetés vége


9. küldetés: Tank Drive Town


Ez a küldetés az előző folytatása. A különbség annyi, hogy most városban kell ügyeskednünk a tankkal, vagyis egy egykori város romjai között. Egy kis grátisz, hogy nem csak a fák, hanem az épületek kb. 20% -a is rombolható. Élvezzétek ki!
Nos. Itt is követjük az utat (valamint társunkat. Ameddig tudjuk, védelmezzük). A városi ellenállást semlegesítjük, és a Flak 88-as és Flakpanzer légvédelmi ütegeket megsemmisítjük a fent említett taktikával. Hát ennyi lenne. És mindig a tankok felső részére célozzatok.
Küldetés/hadjárat vége.

Bonus küldetések

Amerikai küldetés: Hurtgen


A pálya elején a maroknyi csapat elindul elfoglalni a Festung Recogne nevű bunkeregyüttest. Foley százados mond egy kis lélekemelő dumát, és elindulunk. Egy aknamezőn kell áthaladnunk, de egy pillanatra sem állhatunk meg. Addig nem lesz semmi különleges szitu a küldetésben, míg el nem érünk egy útkereszteződésig. Itt a mi dolgunk lesz, hogy merre folytatjuk tovább az utat: Tovább a híd felé, vagy le a völgybe, hogy oldalba kapjuk őket. A döntés rajtunk áll, társaink követni fognak, bármerre is szándékozunk menni. Induljunk lefelé. Célszerű megszórni a domboldalon felbukkanó géppuskás alakulatot pár gránáttal. Ha a géppuskást semlegesítettük, irány a csillaggal jelölt hely. Útközben belebotlunk pár náciba, de ez nem befolyásolhatja a küldetés sikerét. Bemegyünk a bunkerbe, és kihozzuk a dokumentumot. Bent néhány KarK98k puskával felszerelt német fog várni, de csakis vesztükre. Ha lelőttük őket, a bejárat melletti szobában megtaláljuk, amit keresünk. Továbbmegyünk, át az úton, találunk még néhány német katonát. Ha őket is elintéztük, akkor jöhet a következő bunker. Itt sem lesz nehezebb dolgunk, csak először Garanddal szedjük le a géppuskásokat, majd Thompsonnal jöhet a többi. Ha ők is megvoltak, vegyük magunkhoz a második dokumentumot és egy páncélöklöt is. Mindenképpen vegyük fel, mert nemsokára szükség lesz rá, mert máris feltűnik két tank. A páncélököllel gyorsan leszedjük az első tankot, majd visszavágtatunk a bunkerbe, és felveszünk még egy páncélöklöt. Ismét vissza a csatatérre, és jöhet a második tank. Mindig a tetejére célozzatok. Ha megvolt, és még szerencsénk is van, akkor talán 6-7 csapattaggal sikerült túlélni az akciót. A végén Foley meghajol nagyságunk előtt, és majdnem elsírja magát a meghatottságtól...


Brit küldetés: Rocket


A pályán csupán két fős lesz a kommandónk, de ez nem baj, mivel a kapitány nem halhat meg, csak mi, magunkra meg tudunk vigyázni.
Szóval a feladat felrobbantani a V2-es rakétákat. Nem nehéz, van robbanószer. Mindig menjünk arra, amerre megy a kapitány. Ha valaki ránk lő, akkor hasalás és elő a mesterlövész puskát. Ez nem is lesz nehéz, haladunk előre a pályán, néhány bunkert beveszünk, egy-két őrt kivégzünk, stb... Ezt tesszük egészen addig, míg nem találkozunk a szakasz másik felével, akik éppen két német csapatszállító teherkocsit semlegesítenek aknákkal. Eddig a pálya "veriízi". Ám onnan, mikortól elérünk a V2-es rakétákhoz, jelentős ellenállásba fogunk ütközni. Mindig az MG42-esekre figyeljünk a legjobban, a többiekre csak utána. Ha leszedtük a géppuskásokat, akkor társunk szól, hogy kevés lesz a robbanóanyag, ezért fel kell tölteni üzemanyaggal a rakétákat, és csak utána lehet robbantgatni. Ha nagy nehezen sikerült megtisztítani a felszínt, akkor irány a bunkerrendszer. Itt sem lesz nagy ellenállás, elmegyünk a csillaggal jelölt helyre, ott a kis fali karral feltöltjük a rakétákat üzemanyaggal, hogy a végén nagyobbat szóljon és kevesebb robbanószerre legyen szükség. Ha megtankoltuk a V2-eseket, akkor irány a felszín, és ráhelyezzük a robbanószert a rakétákra. Bummm. Bummm. Bummm. Mind a három rakéta felrobbant. Már csak el kell menekülni. Befutunk a csillaggal jelölt kis bunkerbe, és:
Küldetés vége.


Szovjet küldetés: Berlin


Elérkezett a nagy nap. 1945 március 29-e, amikor az oroszok elfoglalják Berlint, és véget vetnek a német uralomnak Európában. A küldetés hasonlít a Vörös térre, legalábbis ami a monumentális tálalást jelenti. Haladunk előre, leszedjük az tankelhárító ütegeiket védő fritzeket. Ez működik is simán mindaddig, míg el nem érünk egy tankhoz. Nincs más választás, közel kell mennünk, és telepíteni kell rá a bombát. Ezt úgy célszerű megoldani, hogy távolról semlegesítjük a tan körüli gyalogságot, majd az utca bal oldalán kúszva megközelítjük a tankot, majd ha már olyan közel vagyunk hozzá, hogy kiesünk a géppuskája hatósugarából, felkelhetünk és nyugodt szívvel telepíthetjük a tank orrán a detonátort. Már csak el kell futnunk, nehogy mi is a tankkal együtt távozzunk Berlinből. Itt is ugyanazt az útvonalat ajánlanám, ahol jöttünk. A tank felrobbant, már csak egy, maximum két üteg van vissza. Ezeket könnyűszerrel likvidálhatjuk. Jönnek a tankok, és utat törnek nekünk az épületek között, így beszivároghatunk a Reichstag előtti térre. Az épületben sok a géppuskás, és itt is egykettőre szép kis tűzharc kerekedik. Hál' istennek van mesterlövész fegyverünk, ami tökéletesen megfelel a célra. Egyesével leszedjük a 42-esket, majd behatolunk az épületbe. Ezt nem lesz nehéz elfoglalni, már csak páran védik a híres épületet, úgyhogy mi csak menjünk arra, amerre lehet, és előbb utóbb kiérünk a tetőre. A másik oldal felől közeledik egy elvtárs, és elfoglaltnak nyilvánítjuk Berlint egy szép vörös lobogóval. Hát igen, ezt is megértük, vége a háborúnak. De ez már történelem.
Európai hadszíntér/Küldetés vége.